Ha egy étteremben ugyanazt teszik elénk, amihez otthon, akár mi is könnyűszerrel hozzájuthatunk, joggal merül fel bennünk a kérdés: érdemes-e ilyen helyekre járnunk.

Magyarország évszázados hagyományokkal rendelkezik a vendéglátás terén, vendégszeretetéről ódákat zengenek; ráadásul a magyarok nemcsak főzni, de enni is szeretnek. Enni azonban tudni kell...


Hagyományos konyha - minőségi termékekkel

Mint minden konyhának, a magyar konyhának is voltak szerencsés és kevésbé szerencsésebb időszakai, de bárhogy is volt, a magyarok mindig büszkék voltak a konyhájukra; abból, ami éppen rendelkezésre állt, amihez éppen hozzájutottak, igyekeztek mindig a lehető legjobb ízeket kihozni. Sajnos, a XX. század folyamán egyre inkább előtérbe került a tömeggyártás, ami erősen rányomta a bélyegét a vendéglátásra is. Ez a folyamat, szerencsénkre, az utóbbi években megfordulni látszik, a határok széthullásával a magyar séfeknek lehetőségük nyílt "világot látni", új ismeretekkel gazdagodni, miközben - ennek köszönhetően - megjelent az éttermekben az "igényes vendég" is.

S ha utaztak - legyen szó akár séfről, akár vendégről - mindketten ugyanazzal a sürgető igénnyel jöttek haza: a minőség iránti olthatatlan vággyal. S a vendég már fel is teszi magában a kérdést: "ha odakint ilyen jó ételeket kapni, itthon miért kínos elvinni egy külföldi vendéget egy átlagos, magyar étterembe...?" A vendéglátóban szintén felmerül a kérdés: "hogyan tudok jó minőségű ételt készíteni az igényes vendégeknek, ha csak silány minőségű alapanyagokhoz tudok hozzájutni?"

A minőségre kényes vendég és vendéglátó - lassacskán megtalálja itthon is azt, amihez idáig csak külföldön juthatott hozzá. Ehhez kívánjuk mi is hozzásegíteni, a GrandItalia prémiumtermékeivel.


Hagyományos konyha - újszerű alapanyagokkal

Ahogy az olasz, úgy a magyar konyha fejlődésében is mindig nagy szerepet játszott a különböző népek ízvilágával való keveredés. Emberek jöttek/mentek, s közben mindig hagytak itt valamit szokásaikból/tudásukból - új ízekkel "fertőzve" meg barátaikat, ismerőket: így egy megszokott étel új formát öltött, s a nemzetközi konyhában is megjelent. Persze, bizonyos klasszikusok maradnak; úgy érezzük: ezeken nem is kell módosítani. Vannak és lesznek azonban olyan magyar ételek is, amelyeket viszont nem árt górcső alá vennünk, és újragondolnunk - az új alapanyagok és a minőségi táplálkozás iránti igény fényében.

És erre már most is kiváló példákat tudnak felmutatni legjobb séfjeink. Számos fórum, weboldal, könyv, gasztronómiai verseny és tv-műsor foglalkozik a témával. Valószínűleg soha nem volt szerte a világon ennyi sztárséf, aki ekkora befolyással bírt volna a közvéleményre...


A GrandItalia küldetése

Minőségi extraszűz olívaolajjal kezdtem, mert kíváncsi voltam rá, érdekelt, és főleg mert nagyon megszerettem. Otthon is minden cseppre vigyázunk, mert tudjuk, hogy mennyi munka van mögötte.

Mint köztudomású, olívaolajat Magyarországon nem termelnek, (és reméljük nem is fognak soha, mert ha igen, akkor ez egy katasztrofális klímaváltozás jele lenne), és ennek következtében magyar konyhában is keveset alkalmazzák. Sokszor az olaszok sincsenek tisztában a minőségi olaj alapvető paramétereivel, s így nem várhatjuk el az átlagos magyar fogyasztótól sem, hogy tudja: mi is van a palackban, és hogy mire is használhatja azt.

A GrandItalia segítségével ezekre a joggal felmerülő kérdésekre próbálok választ adni termékbemutatókkal, nyilvános kóstolókkal, és leginkább azzal, hogy a vendéglátóipar és az egyéni vásárló számára is elérhetővé teszem azokat a prémium termékeket, amelyeket régi otthonomban, Itáliában fedeztem fel, s amelyeket új otthonommal, Magyarországgal nagy örömmel osztok meg.

Kívánom, hogy termékeinket érdeklődéssel és kíváncsisággal fogadják, hogy részesülhessenek a felfedezés örömében, abban a meglepetésben, amelyet a magyar és az olasz konyha találkozása tartogat Önök számára is.

Az eredmény kétséget kizáróan finom lesz!

GIUSEPPE